Nem tudom eldönteni, hogy itt valaki most nagyon nagyot akart villantani és ennek érdekében a kutatás valamelyik pontján egyszerűen "meghekkelte a rendszert" (l. alább), esetleg nagyobb szenzációként lett kikommunikálva a tömegsajtóba a hír, ha igaz, differenciálódott, érett bőrsejtekből hoztak létre májsejteket.
Ismét egy kis szájbarágóval indítanék: testünket több száz különböző típusú szövet építi fel, amik a szöveti differenciálódás folyamatában válnak tényleges szöveti sejtekké még az embrionális korban őssejtekből, amik multipotens/totipotens/pluripotens állapotban lehetnek, azaz potenciálisan bármilyen szövet fejlődhet ki belőlük. Az őssejtekkel kapcsolatos kutatásoknál az embrionális őssejtek jelentősége abban mutatkozik meg, hogy nem kell érett szöveti környezetben vájkálni (pl. csontvelőben) ahhoz, hogy a kutatók őssejtekhez jussanak. A lényeg, hogy ha egy sejt valamilyen fejlődési pályára ráállt és elkezdett fejlődni egy bizonyos szövettípusú sejtjévé, a folyamat nem fordulhat vissza, soha nem lehet belőle ismét őssejt. Ez alól kivételeket csak a növényvilágban találunk (pl. gyökérmerisztéma-sejtek, ha jól emlékszem).
Ehhez képest, aki követi az őssejtekkel kapcsolatos irodalmi adatokat, észreveheti, hogy szinte slágerként, rendszeresen előáll valaki azzal, hogy debizonymégis… Újabban a ScienceDialy a Journal of Clinical Investigation legfrissebb számából vette át azt a cikket, amiből kiderül, hogy a Cambridge Egyetem kutatói bőrsejtekből előállított májsejtek.
A hírügynökségek persze már bőrsejtek "átprogramozásáról" írtak, ami még inkább bulvár szagúvá teszi az egészet. Az SicenceDialy számomra kicsit zavaros cikke hivatkozva persze nem felejti el megjegyezni, hogy mekkora jelentősége is lehet különböző betegségek gyógyításában annak, hogy májsejteket állítottak elő bőr sejtjeiből. Mintha embrionális őssejtekből nem lehetne (ráadásul jóval egyszerűbben). A cikk valóságtartalmát egyébként nem vitatom, nem kompetenciám, viszont aki őssejt-ügyileg kevésbé tájékozott, az jó, ha plusz információként még ezt-azt szem előtt tart, ami alapján már mondhatjuk, hogy a mostani bejelentés tényleg kicsit túl van hype-olva. Ezekből a plusz infókból gyűjtöttem egy csokorral.
(1) Nem derül ki, hogy pontosan milyen metodikákat használtak a kísérlet folyamán, így – mint minden más helyen – felvetődik a módszertani és az egyszerű mérési hiba lehetősége. Az utóbbi pár évben kiderül, hogy olyan szöveti környezetben is előfordulnak őssejtek, ahol nem gondolták volna (hogy szöveti sérülés esetén azok gyorsan osztódva minél gyorsabban ki tudják pótolni a sérült szövetet egészségessel). Így nem csoda, ha többünkben felvetődik az, hogy esetleg pont olyan sejteket pecáztak ki a bőrt alkotó hámszöveti környezetből, amik azért mégsem voltak teljesen differenciálódott sejtek. Ezek pedig megfelelő szignálok és növekedési faktorok hatására fejlődhettek májsejtekké. Ez esetben viszont szó sincs róla, hogy differenciálódott sejtek differenciálódtak volna át valami mássá.
(2) Érdekesnek ugyan érdekes, kérdéses, hogy a tudomány jelen állása szerint mennyi értelme van egy olyan módszernek, aminek során differenciálódott sejtekből állítanak elő más differenciálódott sejteket, hiszen ez ma már rutinszerű kezdeti fázisban lévő embriók sejtjeinek vagy például a köldökzsinór vérében található őssejtek felhasználásával. Ez viszont önmagában persze még nem csökkenti az új tudományos felismerés értékét.
(3) Az a megállapítás, hogy „Ez a technológia kikerüli a humán embriók használatának szükségességét”, első olvasásra több, mint manipulatív. Ugyanis őssejtkutatásokban nem feltétlenül kell humán embriókat felhasználni (sőt, az a ritkább), ott van helyette kismillió faj, aminek az embriói felhasználhatóak, aztán ha kimondottan egy humán-vonatkozású őssejt-kísérlet adódik, akkor kell csak humán őssejteket használni. Másrészt az embrionális őssejtekkel kapcsolatos bioetikai vita egyre inkább lejárt lemeznek tűnik, a jelenség kísértetiesen hasonlít a néhány évtizeddel ezelőtti GMO-vitára, ami szintén a molekuláris biológia eddigi rövid történetének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hypeja volt.
Roppant szar szóviccel élve – nem tudom, hogy hány bőrt lehet még lehúzni az őssejt témáról, de itt is megfigyelhető az, ami a tudományos kutatásoknál általános: elviheti a figyelmet a fontosabb alapkutatás eredményeiről, ez persze nem a kutatók hibája.
Az a blog, ahonnan a fotót átvettem, azért merészebben fogalmazott a témában közel három évvel ezelőtt. Akit érdekel:
Purple medical blog: What are stem cells: Yamanaka Thompson turned skin cells into stem cells why its a big deal
