Levelezés

Nincs még Molbiol Mailes címed? Katt ide!


Szerkesztenéd a blogot? Egyszerűen csak írnál? Katt ide!

Lájkolom továbbá

molekuláris biológia online - molbiol, genomika, bioinformatika, hírek, meg ami közben eszembe jut

2010.09.15. 03:00 Kommentáz Károly

15 dolog, amit nem tudtál a klónozásról - I.

Címkék: klónozás

Share |

Klónozás. A téma annyira snassznak-kommersznek tűnik, hogy már-már cikivé válik írni róla ismeretterjesztő anyagot, olyan szempontból pedig nem vagyok egyszerű helyzetben, hogy ez egyáltalán nem területem. Mégis, a minap szóba került egy beszélgetés közben a klónozás témája és ismét szembesültem azzal a jelenséggel, amivel korábban találkoztam olyan témák kapcsán, amik eredetileg a molekuláris biológia és biotechnológia belügyeinek számítottak, majd átkerültek a közbeszédbe: sokszor totális a homály még a tájékozottabbak körében is.

 

A következő két posztban több aspektusból járom körül a klónozás témáját, viszont ésszerű terjedelmi korlátok miatt kerülöm a metodika részletes elemzését, ugyanakkor próbálom hangsúlyozni a sejtmagtranszferrel véghezvitt klónozás lényegét és ennek tudományos jelentőségét. 

A klónozás* genetikailag teljesen ekvivalens élő szervezetek létrehozása mesterségesen, szomatikus, azaz érett testi sejt sejtmagának kiürített petesejtbe ültetésével. A szomatikus sejt beültetése után az alaposan meghekkelt petesejtet fejlődésnek indítják, ami elkezd osztódni, akárcsak a természetes módon megtermékenyített petesejtek. Természetesen több petesejten is elvégzik ugyanezt a műveletet, majd a néhány sejtes állapotban lévő embriók közül egyet aztán - emlős esetén - bejuttatják egy anyaállatba, ahol elindul az embrionális fejlődés, majd megszületik az utód. A megszülető utód genetikai szempontból tökéletesen egyezik azzal az egyeddel, amelyiknek egy testi sejtmagját a petesejtbe juttatták. 

A klónozás vázlatos ábrája, forrás: Wikipedia.org
  Ez az, amiről többé-kevésbé eddig is tudtunk, most pedig leírok pár dolgot, amivel megpróbálok eloszlatni néhány gyakori tévhitet, leírom a klónozás folyamatának leginkább lényegi lépéseit, így óhatatlan, hogy néhányatok egyik-másik megállapítást banálisnak fogja tartani, de bízom benne, hogy mindemellett sikerül több olvasónak minél több érdekes új információhoz jutnia a témában. 

  Gyakran teszik fel a kérdést, hogy ha klónoznának egy embert (ennek jogi vonatkozásai lentebb), akkor az ugyanúgy élne-e, ugyanolyan lenne-e a gondolkodásmódja, mint a donornak. Nos, mivel a donor és a klónja tökéletesen olyan, mintha egypetéjű ikrek lennének, ezzel meg is válaszoltam a kérdést: a környezettől is függ. Márpedig a megnyilvánuló tulajdonságok, az ún. fenotípus kialakításában az öröklött kifejeződő vagy látens genetikai tulajdonságokon túl a tág értelembe vett környezetnek is szerepe van, ami gyakorlatilag nem lehet teljesen azonos a két egyed esetén. Tehát például egy klónozott korábbi véres kezű diktátornak ugyan adott a hajlama arra, hogy olyan gondolkodásmódot és személyiségjegyeket mutasson, amint amilyen a néhai diktátoré volt, a biztosan eltérő kulturális- és neveltetési hatások miatt biztos, hogy nem ugyanolyan lenne az életvitele, nem ugyanazt az életutat járná be, ezt a témát hagyjuk is a science-fiction-szerzőkre. Az egyező génállomány miatt a teljesen azonos pszichológiai sajátosságok kialakulásának lehetősége viszont adott, így lehet, hogy lazán beérné egy klónozott Sztálin elvtárs azzal, hogy kitépkedi az elkapott legyek lábát egyenként, viszont véres kezű diktátor aligha válhatna belőle. 

Néha hallok olyat, hogy a klónozás úgy en bloc tiltott, ami nem igaz. Országonként eltérő korlátozásokkal kísérleti állatok klónozhatók, tipikusan azért, mert őssejtek ilyen módon nyerhetők ki a leghatékonyabban, azaz még az embrionális fejlődés folyamán. Ilyen országonkénti eltérés például az, hogy egy klónozott kísérleti állatnál megengedett-e az, hogy kifejlődjön és megszülessen vagy csak néhány sejtes állapotig szabad fejlődni hagyni az embriót. A humán klónozás viszont szinte a világ összes országában más megítélés alá esik, ha úgy tetszik, más tészta, más szósszal. Ezzel kapcsolatban a magyar büntető törvénykönyv így rendelkezik: „Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntettet követ el és öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.” (Btk. 173/G, p 1) Összefoglalva tehát klónozni éppenséggel lehet, de semmiképp sem reprodukciós célzattal. 

A poszt második részében a klónozás technikai részleteivel foglalkozom, amit ide kattintva érhetsz el.

*a kötözködőknek írom, hogy igen, persze, a sejtmag-transzfer nélküli eljárás is klónozás, ezen kívül létezik a génklónozás, stb, ezek viszont nem tárgya a mostani két posztnak

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://molbiol.blog.hu/api/trackback/id/tr492297220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Web Stats

süti beállítások módosítása