Levelezés

Nincs még Molbiol Mailes címed? Katt ide!


Szerkesztenéd a blogot? Egyszerűen csak írnál? Katt ide!

Lájkolom továbbá

molekuláris biológia online - molbiol, genomika, bioinformatika, hírek, meg ami közben eszembe jut

2010.08.29. 09:47 Kommentáz Károly

A D-vitamin hatása a génműködésre

Címkék: hír

Share |

A D-vitamin jelentősége jól ismert. Az viszont jórészt ismeretlen volt, hogy molekuláris szinten hogyan hat a D-vitamin, hogyan is befolyásolja az élettani folyamatokat. Körülbelül mostanáig.

Nemrég jelent meg egy cikk a Genome Researchben, amiben egy nemzetközi staff kutatói arról számolnak be, hogy a D-vitamin jelenléte  hogyan hat bizonyos gének kifejeződésére. Érdekesség, hogy az anyagot, amit valószínűleg az MTI gányolt először képernyőre  magyarul, elképesztően sok lap átvett úgy, hogy a magyar nyelvű cikkek az átvett formájukban gyakorlatilag értelmetlenek. Ködösen írnak valami receptorról, meg DNS-kötésről, de hogy mi, mivel, hogyan, na az teljesen kimaradt. Ezért is gondoltam rá, hogy leírom vázlatosan, de logikusan itt, hogy miről is van szó. 

Mint tudjuk, a sejtmag DNS-ében kódolt kb. 30100 gén hol működik, hol nem, attól függően, hogy van-e rá szükség vagy éppen nincs. A gén kifejeződésének, expressziójának nevezem azt, amikor a DNS adott gént kódoló szakasza szabaddá válik, majd arról mRNS-kópia (szintén fonálszerű óriásmolekula, ami már jórészt csak magának a génnek a tervrajzát hordozza) készül, ami a sejtmagból kikerül. Miután kikerült, a riboszómáknak nevezett sejtszervecskék és tRNS-ek az mRNS-kópia alapján elkészítik magát a fehérjét, ami a sejtből vagy kijut vagy nem, lényeg, hogy a fehérje, mint géntermék felelős magáért a genetikai tulajdonságért. Az pedig, hogy a magban lévő DNS-nek melyik része szabad, azaz átírható éppen-e, DNS-kötő fehérjék határozzák meg, amik ún. magmembrán fehérjékkel vannak kapcsolatban. Tehát bizonyos magmembrán-fehérjék szabályozzák magát a génexpressziót. Ennyi lett volna a bevezető szájbarágó, most rátérek, hogy hogyan kapcsolódik mindez a D-vitaminhoz.

Amit a hírportálok amolyan sejtelmesen VDR-nek becéznek anélkül, hogy leírnák pontosan, hogy az mi is, nem más, mint az ún. sejtmagi „vitamin D receptor”. A kutatók azt találták, hogy ehhez a receptorhoz kötődve pontosan 229 gén expressziójának szabályozásában játszik be a D-vitamin, amik közt több olyan is van, amit korábban már összefüggésbe hoztak bizonyos betegségek megjelenésével.

A D-vitamin amint a saját magi membránreceptorához kötődik (VDR), olyan szignált vált ki, aminek hatására a sejtmag belsejében a DNS adott, géneket hordozó szakaszai szabaddá válnak, ami lehetővé teszi, hogy az érintett gének kifejeződjenek. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a D-vitamin pleiotrop, azaz nagyon sok génre való hatása miatt olyan gének is érintettek, amik ún. transzkripciós faktorként működnek. Ezek olyan gének, amik semmi más sem csinálnak (ebben mondjuk soha senki sem lehet biztos), csak más gének átíródását szabályozzák.

Az új felfedezés kiemeli, hogy a szóban forgó mechanizmus olyan génekre hat, amik összefüggésbe hozhatók a Crohn-betegséggel, a demenciával, az izületi gyulladásokkal, adott immunrendszeri folyamatokkal, amik szerepet játszanak a scelrosis multiplex kialakulásában és jónéhány tumortípusnál.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Sokat, de az ilyen típusú pleiotrop-jelleg nem olyan ritka a valóságban, egy-egy egészséges vagy kóros élettani folyamat lefolyása pedig mindig egyszerre nagyon sok gén működésétől (expressziós mintázat) függ.

Addig is zabáljuk sok D-vitamint, mert az jó, de az előbbiből adódóan nem csodaszer.

Az elszántabbaknak linkelem az eredeti Genome Research cikk kapcsolódó absztraktját és magát a cikket.

Kép: mysciencebox.org
 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://molbiol.blog.hu/api/trackback/id/tr452254110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

papppege 2011.03.06. 13:11:12

Mennyi az annyi ? A legóvatosabb kutatók szerint minimum 1000 NE/die, de inkább 2000-3000 NE/die.
Megadózisokat még az influenza elleni jobb ellenálló képességgel is kapcsolatba hozzák.
Köszi a cikket.

Web Stats